ember és szabadság logó

A Magyarországi szcientológia lapja

Jogok mindenkit megilletnek

Mondhatjuk-e ma, a 21.században, hogy az évszázadok óta tartó harc az emberi jogokért sikeres? Hogyan értékeljük ezt a hosszú harcot, amikor csak az elmúlt évtizedben hatmillió gyermek sérült meg fegyveres konfliktusok során? Amikor – óvatos becsléssel – 27 millió ember még mindig rabszolgaságban él? Amikor a háborúk és az etnikai konfliktusok évente ezreket küldenek a halálba?

A történelem során sok ember kötelezte el magát arra, hogy az emberi jogokat mindenki számára megszerezze, és sokan voltak, akik megpróbálták megelőzni a „tűz és kard” elvének használatát. Az egyik első azok közül a dokumentumok közül, amelyek kitértek az egyes személyek szabadságának alapvető jogára, az angol Magna Charta volt 1215-ben. Ez azonban leginkább az uralkodó osztály érdekeit helyezte előtérbe, mivel – ahogy ma is – akkor is létezett társadalmi rendre épülő diszkrimináció. Azoknak az embereknek, akik az alacsonyabb osztályokban születtek (az alattvalóknak), századokon keresztül nem volt joguk fellebbezésre.

Az emberiség a 20. század közepére olyan fegyverrel rendelkezett, amellyel képes a világot elpusztítani, és úgy tűnt, hogy mindenki csak tehetetlenül figyeli, ahogy az emberi méltóság elpusztul a gyilkos kisebbség keze alatt.

Szerencsére a II. világháború után (és néhány ember erőfeszítéseinek hatására, akik úgy döntöttek, hogy megelőzik az emberi jogok hasonló mértékű megsértését) megszületett az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, amelyet az ENSZ tett hivatalossá.

A Nyilatkozat valószínűleg egyik legfontosabb pontja a 18. pont, „A gondolat szabadsága”, amely lehetővé teszi mindenki számára, hogy szabadon választhassa meg vallását.

A Nyilatkozat aláírása azoban nem minden esetben hozott azonnali változást. Vannak emberek, akik nem törődnek mások jogaival, vagy talán csak nem értik, miért volna ez fontos. Ma (több mint 60 évvel a Nyilatkozat aláírása után) még mindig milliókat tartóztatnak le és üldöznek a vallásuk miatt a világ különböző pontjain.

Az Amnesty International 2011-es beszámolója legalább 89 országot nevez meg, ahol gátat szabnaka szólásszabadságnak; 48 országot, ahol politikai foglyokat tartanak börtönben; kínzás és más rossz bánásmód fordul elő legalább 98 országban; és igazságtalan bírósági tárgyalások legalább 54 országban.

Az emberi jogok valóra váltása Magyarországon a Fiatalok az Emberi Jogokért Magyarország Alapítvány, egy nemzetközi mozgalom része, amelyet 2001-ben alapított az emberi jogi aktivista Mary Shuttleworth. A mozgalom azóta világszerte több száz csoportra nőtt.

„Ha valaki egy kicsit körülnéz, sok példát lát az emberi jogok megsértésére. Sok esetben az emberek nem toleránsak másokkal, és előítéleteik vannak. Én az egyik olyan ember vagyok, aki nemcsak elégedetlen azzal, hogy a dolgok nem úgy mennek, ahogyan kellene, de akarok is tenni valami hatékonyat azért, hogy ez megváltozzon.A csoportom (Fiatalok az Emberi Jogokért Magyarország) rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyek megtanítják az embereknek, hogy melyek az emberi jogok. Ez az út a békéhez, függetlenül attól, hogy egy kis csoportról, egy egész országról vagy az egész világról beszélünk-e. Az emberi jogokról való tanítás létfontosságú módja annak, hogy rendet tegyünk a mai világ zavarodottságában. Ez természetesen nemcsak az én csoportom felelőssége, de valakinek el kell kezdenie a munkát” – magyarázza Rigó Edit, a magyarországi alapítvány ügyvezető igazgatója.

Az alapítvány 2005-ös megalapítása óta a Fiatalok az Emberi Jogokért legalább 1 millió embert ért el – különböző díjakkal elismert – közhasznú hirdetéseket tartalmazó videofilm lejátszásával (30 jog, 30 kisfilm), rendezvényekkel, előadásokkal, művészeti vetélkedőkkel és felvonulásokkal. Az üzenet megerősítése érdekében több mint 8000 aláírást gyűjtöttek, hogy emeljék a lakosság tudatosságát az emberi jogok tanításával kapcsolatban.

A Fiatalok az Emberi Jogokért sok más alapítvánnyal működik együtt a közös célért: valóra váltani az emberi jogokat. Ilyen például a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége. Az alapítvány elnöke, Hanti Vilmos így írta le a tapasztalatát a Fiatalok az Emberi Jogokért Alapítványról:

„Nagyon örülök a lehetőségnek, hogy együtt dolgozhatunk a Fiatalok az Emberi Jogokért szervezettel. Úgy gondolom, hogy közösek a céljaink, és mi fontosnak tartjuk, hogy részt vegyünk egy nemzetközi szervezet tagjaként működő csoport munkájában. Hadd mondjak el egy csodálatos és érdekes példát: 2010. december 9-én, az Emberi Jogi Nap előestéjén volt egy fáklyás felvonulás a Gellért-hegyen, a Szabadságszoborhoz. Mi beálltunk a Fiatalokaz Emberi Jogokért tagjai közé, és részt vettünk a felvonuláson. Ez érzelmileg nagyon sokat jelentett számunkra. Ugyanakkor a rendezvény azt is megmutatta, hogy így is lehet az emberi jogokat terjeszteni és a közvéleményt befolyásolni.”

A Fiatalok az Emberi Jogokért Alapítvánnyal folytatandó jövőbeli kooperációval kapcsolatos terveiről Hanti úr ezt mondta: „Szeretném folytatni az együttműködést a Fiatalokaz Emberi Jogokért Alapítvánnyal. A közhasznú hirdetéseket tartalmazó kisfilmek nagyon fontosak, mivel a fiataloknak már korán ismerniük kell a jogaikat. Mi olyan korán akarjuk megismertetni a gyerekekkel a jogaikat, amilyen korán csak lehetséges, mivel felnőttként majd alkalmazniuk kell őket. Ahhoz, hogy ezt megtehessük, a legjobb módszer, ha hagyjuk, hogy megismerjék, érezzék, megtapasztalják a dolgokat, és találják meg a megoldást az iskolában. Mindenki figyelmét szeretném felhívni arra, hogy mennyire fontos az manapság – nemcsak Magyarországon, nemcsak Európában, de az egész világon –, hogy mindenki számára megszerezzük a jogot ahhoz, hogy önmaga lehessen, és békében élhessen.

”További információk a Fiatalokaz Emberi Jogokért Alapítványról és az anyagairól:

http://hu.youthforhumanrights.org