ember és szabadság logó

A Magyarországi szcientológia lapja

A MOSZKVAI SZCIENTOLÓGIA EGYHÁZ MÉRFÖLDKŐ JELENTŐSÉGŰ PERT NYERT AZ EURÓPAI EMBERI JOGI BÍRÓSÁGON

Az Európai Tanács jogszabálya 46 ország 800 millió állampolgára számára biztosítja a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságát

Az Európai Emberi Jogi Bíróság 2007 április 5-én egyhangú, mérföldkő jelentőségű határozatot hozott, melyben fenntartja „a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságát”, nemcsak a Szcientológia Egyház tagjai, hanem az Európa Tanács által képviselt 46 ország 800 millió állampolgára számára. Azzal, hogy a bíróság a Moszkvai Szcientológia Egyház javára döntött az orosz állammal szemben, ezáltal fenntartotta az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok Egyezményét (ECHR), amely ezek védelmét mondja ki (különösen a 9. és 11. paragrafusban: A gondolat, a lelkiismeret és a vallásszabadsága, illetve A gyülekezés és szerveződés szabadsága) melyet 1950-ben fogadott el az Európa Tanács.

Ez a per közel egy évtizeden át tartott. A Moszkvai Szcientológia Egyházat 1994. január 25-én bejegyezték mint hivatalosan elfogadott vallásos szervezetet, azután 1997-ben, egy új vallásügyi törvény elfogadását követően újabb bejegyeztetésre szólították fel. Az új törvény önkényesen olyan helyzetbe hozta a felperest, hogy lehetetlen legyen megfelelnie az elvárásoknak, és két orosz kormányszervvel csatározzon.

Azzal, hogy az ügyet az Európai Emberi Jogi Bíróság elé vitte – ahol számszerűleg a legtöbb ember jogait képviselik, ezért a világ legfontosabb emberi jogi bíróságának mondható – az Egyház kivívta a gondolat és lelkiismeret szabadságát minden egyes ember számára, aki Grönland és Oroszország legkeletibb pontja között él.

A CSATA

Oroszország 1997. október 1-jei „Vallási törvénye” minden olyan szervezettől megkövetelte az újabb hivatalos bejegyzést, amelynek korábban már jogi státuszt, jogi személyiséget adtak (a Szcientológia esetében ez 3 évvel korábban már megtörtént). Minden alapító okiratot újra be kellett nyújtani az Igazságügyminisztériumnak.

Öt évvel és tizenegy bejegyzési kérelem benyújtásával később, miután a Moszkvában található Igazságügyminisztérium rendszeresen szembefordult a Nikulinszkij Kerületi Bíróság határozataival, és arra kötelezte a Moszkvai Szcientológia Egyházat, hogy újabb és újabb beadványokat nyújtson be, hogy bejegyezzék. Végül az egyház az EU Emberi Jogi Bíróságához fordult.

A Bíróság a Moszkvai Szcientológia Egyház kontra Oroszország (periratszám 18147/02) perben elutasította a Moszkvai Városi Bíróság elutasító határozatát arra vonatkozóan, hogy bejegyezzék a Moszkvai Szcientológia Egyházat mint vallási szervezetet. A per során a Bíróság úgy találta, hogy az orosz hatóságok megpróbálták megtagadni a Szcientológia Egyház (tagjainak) alapvető jogait, különösen az ECHR 11. §-ban foglaltakat (gyülekezés és szerveződés szabadsága), különösen a 9. § fényében értelmezve (a gondolat, a lelkiismeret és a vallásszabadsága), amikor nem volt hajlandó újra bejegyezni a Moszkvai Szcientológia Egyházat.

A Bíróság ezen felül megítélt az Egyháznak 10 000 eurót nemvagyoni jellegű kár megtérítéseként, valamint 15 000 eurót perköltségként.

Ez a döntés közvetlen alkalmazást jelent, és alapvetően fontos precedenst és jogi követelményeket támaszt egész Európa és Eurázsia számára, minden vallással kapcsolatosan.

MIÉRT VOLT MINDEZA KÜZDELEM?

Az, hogy az új Vallási törvény alapján megtagadták a Moszkvai Szcientológia Egyház bejegyzését, azt jelentette, hogy jogi entitásként veszélynek tették ki azt. A vallási szervezetként való bejegyzés hiánya ugyanis lehetetlenné tette a következőket: fenntartani és működtetni oktatási intézményeket, teológiai iskolát, birtokolni és fenntartani vallási célú épületet, jótékonysági tevékenységet végezni, nem biztosított jogot ahhoz, hogy beszerezzen, az országba behozzon és terjesszen vallási irodalmat, illetve más országból meghívni vallási előadókat.

A BÍRÓSÁG DÖNTÉSE

A bíróság döntése megerősíti azt a régóta hangoztatott álláspontot, hogy az Európai Egyezményben foglalt szabadságjogok a társadalom minden egyes tagját megilletik, és hogy a vallásszabadság a demokrácia sarokköve:

„A Bíróság utal a lezárt ügyek alapján hozott törvényre, abban az értelemben, amint az a 9. §-ban le van fektetve, hogy a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága az egyik alapköve egy ‘demokratikus társadalomnak’, ahogyan azt az Egyezmény értelmezi. Ez a vallási perspektíva az egyik legalapvetőbb elem, hiszen az egyes emberek meggyőződését érinti, a hívőkét, és az ő elgondolásukat az életről, de ez fontos az ateisták, az agnosztikusok, a szkeptikusok és a közömbösek számára is. A pluralizmus elválaszthatatlan a demokratikus társadalomtól, amelyet évszázadok alatt sikerült kivívni, sőt az a feltétele.”

Ez az átfogó megközelítés jellemzi a Bíróság gyakorlatát, ahogyan az alapvető emberi jogok felől közelíti meg azt, hogy az Európai Közösségben hogyan kell kezelni a vallási kérdéseket - „fontos fenntartani a valódi vallási pluralizmust, mivel az alapvető ismérve egy demokratikus társadalomnak”. Hasonlóképpen hangsúlyozta a bíróság annak fontosságát, hogy fontos „a sokféleség, a tolerancia, a széles látókör, mert ezek nélkül nem marad fenn egy demokratikus társadalom”. A Bíróság aláhúzta azt is, hogy a vallási entitások szervezett formákban jelennek meg, az autonóm vallási közösségek létezése elengedhetetlen a pluralizmus fenntartásához egy demokratikus társadalomban, tehát ez olyan kérdés, amely a 9.§ lényegét érinti.”

A Moszkvai Szcientológia Egyház kontra Oroszország döntés mérföldkő jelentőségű határozat, amely egész Európában hatással van a lelkiismeret szabadságára. A döntésnek kihatása lesz az alapvető szabadságjogokra minden országban, amely az Európai Emberi Jogi Bíróság fennhatósága alá tartozik.

Az Emberi Jogi Bíróság döntése a Moszkvai Szcientológia Egyház kontra Oroszország perben kiemelkedő jelentőségű mindazok szemében, akik igyekeznek komolyan venni a vallásszabadságot. Kiviláglik belőle, hogy amikor ezt az alkotmányos alapjogot megpróbálják korlátozni, akkor azt csakis az Európai Emberi Jogi Egyezményben lefektetett feltételek maximális figyelembe vételével tehetik. Magyarországon is történt kísérlet az orosz vallásellenes törvényhez hasonló szabályozás bevezetésére (az újra bejegyeztet és vagy a vallási státusz megszüntetése iránt). A törvényjavaslatot nem fogadták el, de a vallásszabadság önkényes korlátozását célzó szabályok nem tűntek el. Az adatvédelmi biztos azt indítványozta, hogy változtassák meg az auditálást, miközben elismerte, hogy ez a tevékenység alapvetően vallásos természetű. Emellett kifejezte egyet nem értését a Magyarországi Szcientológia Egyház dokumentumaival. A strasbourgi döntés remélhetőleg minden állami szereplő számára világos üzenet lesz arra vonatkozóan, hogy a Szcientológia is vallás, amelynek követői szintén rendelkeznek azzal a joggal, hogy egyházzá szerveződjenek, illetve egyéb közösségeket hozzanak létre. Ez a jog kizárja azt, hogy a hatóságok bármilyen módon korlátozzák azt, hogy a törvények adta keretek közt a szcientológusok vallásukat gyakorolják.

Dr. Szikinger István, alkotmányjogász